Háy Gyula: Appassionata Óbudai Társaskör (Csobánka Zsuzsanna)
Az ötven éves évforduló apropóján egyre több, a XX. század második felének magyar történelmét feldolgozó dráma kerül a hazai színpadokra. A Budapest Bábszínházban mutatták be Háy Gyula Appassionata című darabját. Azonban ötven év kevésnek tűnik még a színházban is. Az előadás óvatosan operál a történelmi ténnyel, a központi kérdés inkább magánéleti jellegű - amely természetesen értelmezhetetlen a szűk levegőjű világban folyó hatalmi játszmák nélkül.
Viktort (Janicsek Péter) letartóztatják versei és röpcédulái miatt, azonban a főszereplő mégsem ez a lánglelkű honfi, hanem annak hat éve disszidált felesége. A híres zongoraművésznő, aki megszakítva világturnéját rohan haza, hogy kiszabadítsa férjét a börtönből. Érthetetlen, két hónap házasság miként indokolja ezt a döntést, azonban a Brigit játszó Fullajtár Andrea pontosan ábrázolja, hogy a céltudatos, keményszívű sztárból hogyan bújik elő a szeretett férfiért mindent feladó nő. Akinek igazsága művészetében van, de azzal, hogy Viktort választja, ez az igazság tarthatatlanná válik. Tragédiája az, hogy rossz korban szeret bele egy olyan emberbe, aki jelleméből adódóan a kor áldozatává válik Hiszen annyira önérzetes, hogy alkut még a szeretett nőért sem köt.
Persze nincs jó választás, mert nincsenek alternatívák sem. A korszellem életképtelenné tesz minden magzatot, legyen az szerelem, művészet, vagy konkrétan: a fiatal rajongó, Gizella (Nyári Beáta). Ahol nincs szabadság, ott nem lehet „normális" emberi értékekkel harcolni. És az ember hallgat, hisztériázik, lealjasodik vagy füllent. A szabadság olyan nevetségessé válik, mint Brigi az utolsó jelenetben, a flitteres bársonyruhában. Ebben az országban, itthon, a nyugati sztár érzi úgy, mentegetőznie kell, mondván, vacsorára volt hivatalos, mert a vele szemben álló „igazság" szent és sérthetetlen. A hatalmasok kiváltsága, azok viszont állandóan változtatgatják azt.
Nem kevés cinizmus van abban sem, hogy a rendszert hűen szolgáló Matild (Álmosd Phaedra), Brigi gyerekkori riválisa, a nagy vörös egyetértés és egyenlőség jegyében kínosan ügyel arra, hogy vörös rúzsa és körömlakkja Revlon legyen, márkás nyugati termék. Frusztráltságát jól illusztrálja a feszes kiskosztüm és mozdulatainak görcsössége, kimértsége. Kettejük találkozása kiemelkedő jelenete az előadásnak. A hízelgések után Matildot leönti a Művésznő egy váza vízzel, ezzel teljesen megalázva és kihozva sodrából az elvtársnőt. Kemény játszma folyik kettejük között, melyet a két színésznő aprólékosan dolgoz ki, és feszültséggel teli jelenetbe sűrítve mutat meg nekünk. A frusztráltság másik véglete az őrnagy (Sztarenki Pál), aki saját maga paródiájává válik, a karakteres személyből karikatúra lesz, akinek hatalma mindössze fegyverében és megemelt hangjában van.
Horizontálisan kettéosztott a színpad a két világnak megfelelően: fent a hatalom és kisded játékai, lent a Nyugat cipősarkai kopognak. A kapocs az állandóan csengő, a hatalmat szimbolizáló telefon és a zongora, mely formáját a díszlet is követi, térelválasztó szerepet töltve be. Az első felvonásban végig színpadon vannak a színészek, figyelmünket a fénnyel irányítják. Az egyes jelenetek mint szólamok csendülnek fel, legyen szó a régi barát, Marcell (Lukáts Andor) szobájáról vagy az Andrássy 60.-ról. Azonban a zenét végül a kor írja, még ha Brigi ül is le a hangszerhez. Beethovent túlharsogja a korabeli rendőrségből álló kórus, brechti elidegenítő effektussal él a rendező, Vas-Zoltán Iván.
Aktualitása miatt kínos a darab. A gyomorforgató játszmák mögött az embert kutatja, miként korcsosul, vagy vész el, és azt, mi menthető meg belőle. Maga az előadás nem brillírozik, talán nem is akar. Arra azonban mindenképp jó, hogy mutasson egy képet erről a világról, hogy ötven év ne legyen kevés ahhoz, hogy érdemben tudjunk beszélni róla.
Csobánka Zsuzsanna
Háy Gyula: Appassionata
Óbudai Teátrum
Díszlet: Werner József
Jelmez: Bánki Róza
Rendező: Vas-Zoltán Iván
Szereplők: Janicsek Péter, Fullajtár Andrea, Nyári Beáta, Álmosd Phaedra, Sztarenki Pál, Lukáts Andor, Lázár Kati, Király Attila
Helyszín: Budapest Bábszínház