Csapatépítő tréning
Modern+1 - Magyar Nemzeti Balett
Nehéz meghatározni, hogy milyen szerkesztési elv alapján állították össze a Magyar Nemzeti Balett legújabb estjének, az Erkel Színházban játszott Modern+1 műsorát. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kísérletező kedv helyett ezúttal inkább biztosra mentek a darabválasztásnál. Megyeri Léna írása
Az első felvonás két rövid darabja a modern repertoáron belül igazi klasszikusnak számít: Jiří Kylián koreográfiái, az 1991-ben készült Petite Mort és az 1986-os Hat tánc többször szerepelt már sikerrel a budapesti együttes műsorán is, legutóbb épp a tavaly bemutatott Öt tánc-est keretén belül. Bár nem egy időben készültek, a két mű akár testvérdarabnak is tekinthető, hiszen egyrészről összeköti őket Mozart zenéje, másrészről több olyan kellék van, amely mindkét alkotásban megjelenik: ilyen a vívótőr vagy az abroncsos szoknyás fekete torzó.
Jellegében, hangulatában azonban inkább két ellenpólust képvisel a két darab. A Petite Mort melankolikus, lírai hangvételű etűd. A nyitóképben a színpad elején álló hat férfitáncos „partnere” hat vívótőr, amelyeket karjukon, lábukon egyensúlyoznak, a levegőben suhogtatnak. Mozdulataik eleganciája megalapozza az egész előadás hangulatát. Hamarosan csatlakozik a hat női táncos is, és a röpke darab második felében a hat pár mutat be egy-egy duettet. Kylián a duettek nagymestere, többnyire ezek adják darabjai lelkét, és ezekben bontakozik ki legjobban bonyolult, egyedülálló mozgásnyelve is. Sajnos a Magyar Nemzeti Balett mostani előadásán éppen ezek a részek azok, amelyek erőtlenre sikerülnek. A legtöbb párosnál az érződik, hogy jobban koncentrálnak a koreográfia hibátlan megvalósítására, mint egymásra, nincsenek igazán összhangban. Nem történnek meg azok a dinamikai váltások, amelyek létre tudnák hozni a Kylián mozdulataiban oly fontos könnyedség-feszültség ellentétet. Kivételt képez Kozmér Alexandra és Bajári Levente párosa, akik mindezt gyönyörű technikával tökéletesen megvalósítják. Az össze nem szokottság oka egyébként talán abban kereshető, hogy az elmúlt egy-két évben számos, főleg külföldről érkezett új táncos csatlakozott az együtteshez, így valószínűleg időre van szükség, hogy összeérjen a megújult csapat.
A másik Mozart-darab, a Hat tánc szatirikus darab, amelyben a parókák és az alsónemű-jellegű jelmezek a zeneszerző korát és társadalmi körét idézik. Ennek a dekadens világnak a karikatúráját skicceli fel Kylián táncban. Az előző részben költői képekben megjelenő torzót és vívótőrt itt humoros jelenetekben látjuk viszont: előbbivel fejet vágnak le, utóbbi nőnek öltözött óriásférfi kosztümje lesz, vagy éppen önálló életre kel. A groteszk sminkek, a nők és férfiak civódásai, a mulatságos mozdulatok mind-mind egy könnyedebb darab benyomását keltik. Ugyanakkor a koreográfia semmivel sem egyszerűbb, mint a Petite Mort esetében, ráadásul az utolsó vicces grimaszig minden másodpercre pontosan kiszámított. Az együttesnek a Hat tánc esetében sem igazán a technikával, hanem a dinamikával gyűlik meg a baja: ez a darab „szólalt már meg” humorosabban, hatásosabban ezen a színpadon is.
Az est címében megjelenő rejtélyes „+1” valószínűleg a második felvonásra választott darabra vonatkozik: a dán Harald Lander 1948-ban készült Etűdök című koreográfiája ugyanis nem modern tánc, hanem klasszikus balett, sőt, klasszikusabb már nem is lehetne. Az Etűdök ugyanis nem más, mint egy balett-tréning szcenírozott változata. Némileg koncepciótlannak tűnő választás a két Kylián-koreográfia mellé, nagy előnye azonban, hogy pontosan az est első részében tapasztalt problémákra és hiányosságokra kínál egyfajta megoldást, mivel kifejezetten együttes-építő szerepet tud betölteni. Ez a pedagógiai szempont indokolhatja szerepeltetését a programban.
A darab minden balett-tréning első szakaszával, a rúdgyakorlatokkal kezdődik – kezdetben csak a táncosnők lába van megvilágítva, amely hangsúlyozza a perfekt technikát és az összehangolt mozgást. Innen haladunk a középgyakorlatokhoz, majd a diagonálban kivitelezett forgás- és ugrásvariációkhoz. Közben néhány bonyolultabb szóló-variáció is díszíti a koreográfiát. A női szólista Karina Sarkissova, aki 2013-ban szerződött a bécsi Staatsoperből a Magyar Nemzeti Baletthez. Az osztrák fővárosban jobbára többet szerepelt a magazinokban, mint a színpadon, így üdítő most tánctechnikáját is megcsodálni. Nem is okoz csalódást: elegánsan táncol, és minden mozdulata végtelenül precíz. A szerep megengedné, hogy eljátssza a balettcsillagot, ehelyett ő inkább visszafogottan hagyja a technikát és a mozdulatokat érvényesülni. Sarkissova két férfi szólista partnere, Jevgenyij Lagunov és Dimitry Timofeev jó, de nem kiemelkedő. Egyikük jobban forog, másikuk jobban ugrik, ennek megfelelően kapják a variációkat. A partnermunkával viszont mindkettőjüknek meggyűlik a baja: már az első pas-de-trois-jukba Sarkissovával több hiba csúszik.
Hiába a szólisták, az Etűdök főszereplője mégis csak a balettkar. Ebben a darabban elengedhetetlen, hogy egyszerre mozduljanak, hogy egyformán forogjanak, egyforma magasra emeljék a lábukat, hogy tartsák a tempót. Ez – néhány elhanyagolható bizonytalanságot leszámítva – remekül sikerül is, így a második felvonásban teljes mértékig megvalósul az a vágyott összmunka és precizitás, ami az elsőből oly fájón hiányzott. Az Etűdök nem más, mint a klasszikus balett mozdulatszótárának felvonultatása, és mint ilyen, tekinthető egy együttes „vizsgadarabjának” is. Abban, hogy ez a vizsga sikeres lett, oroszlánrésze van a társulattal dolgozó balettmestereknek: Kövessy Angéla, Pongor Ildikó, Venekei Marianna és Solymosi Tamás heroikus munkát végeztek.
Modern+1Magyar Nemzeti Balett
W. A.Mozart– J. Kylián: Petite MortZene: W. A. Mozart
Díszlet: Jiri Kylián
Jelmez: Joke Visser
Fény: Jiri Kylián,Joop Caboort; Kees Tjebbes
Betanító balettmester: Bos Cora Kroese,Elke Schepers
Balettmester: Kövessy Angéla, Végh Krisztina
Karmester: Kollár Imre
Koreográfus: Jiri Kylián
Előadók: Yuka Asai, Krupp Anna, Aliya Tanykpayeva, Jessica Carulla Leon, Pap Adrienn, Kozmér Alexandra, Morvai Kristóf, Marculescu Vlad, Leblanc Gergely, Liebich Roland, Oláh Zoltán, Bajári Levente
W. A.Mozart– J. Kylián: Hat táncZene: W. A. Mozart
Díszlet, jelmez: Jiri Kylián
Fény: Jiri Kylián,Joop Caboort; Kees Tjebbes
Betanító balettmester:Yvan Dubreuil
Balettmester: Venekei Marianna, Merlo P. Andrea
Koreográfus: Jiri Kylián
Előadók: Jaclyn Ann Higgins, Tóth Barbara, Kelsey Ilona, ScanlonKelemen Ágnes, Szigeti Gábor, Szegő András, Kerényi Miklós Dávid, Tabbouch Ali Viktor
Czerny–Riisager–Lander: Etűdök
Zene: Carl Czerny
Czerny nyomán zenéjét szerezte: Knudáge Riisager
Művészeti tanácsadó: Lise Lander
Betanító balettmester: Johnny Eliasen
Koreográfus: Harald Lander
Előadók: Sarkissova Karina, Jevgenyij Lagunov, Dmitry Timofeev
Helyszín: Erkel Színház