Egy egykori fiatalember története

Szép Ernő (1884–1953) költőként, regényíróként, elbeszélőként, újságíróként és színpadi szerzőként egyként fontos. 1919-ben írta az Egy fővárosi fiatalember regénye alcímet viselő első regényét, a Lila ákácot. „Szép Ernőnek talán egyetlen regényében sem sikerült olyannyira összeolvasztania a maga kicsit léha-cinikus, kicsit bágyadt-elhanyatló, kíváncsi-felajzott, érzelmes-bánatos, érzéki-játékos magatartását és a belőle született pózt az első világháború előtti Magyarország egy rétegének rajzával, mint a Lila ákácban" – írta Réz Pál. „Egy életérzés és egy pontosan körülhatárolt életanyag tökéletes egységét teremtette meg ebben a könyvében. Az életérzés lényege, ahogy Déry Tibor írja, »a kielégíthetetlen vágy fájdalma«, amely már a Patika Balogh Kálmánját is oly izzó szavakra ihlette, amely a költő jónéhány versének tárgyát, hangulatát meghatározta."

Szép Ernő

Bárdos Artúr ötlete volt, hogy Szép Ernő írjon színdarabot a Lila ákácból. A darab már valószínűleg 1921-ben elkészült, de csak két év múlva került sor a bemutatójára. Az ősbemutatóra a Renaissance Színházban került sor 1923 októberében Bárdos Artúr rendezésében, Ilosvay Rózsi, Törzs Jenő, Bérczy Ernő, Makláry Zoltán főszereplésével.

Szilvásy Annamária és Uri István a Madách Színház 1968-as előadásában

A darabot 1968-ban újította fel a Madách Színház Kerényi Imre rendezésében (Uri István, Szilvásy Annamária, Greguss Zoltán és Tolnay Klári főszereplésével). Ezután játszották Debrecenben (1977), Miskolcon (1980), a Józsefvárosi Színházban (1983), Veszprémben (1987), Zalaegerszegen (1990). 1992-ben ismét a Madách Színház tűzte műsorra (Kolos István rendezésében), majd a Nemzeti Színház játszotta (1995-ben Őze Áron és Nagyváradi Erzsébet főszereplésével, Árkosi Árpád rendezésében).

Várnai Szilárd és Botos Éva az 1997-es debreceni előadásban

1996-ban Szikora János rendezte Szegeden (Bacsa Ildikó és Quintus Konrád főszereplésével). 1997-ben Czeizel Gábor rendezte Debrecenben (Botos Éva és Várnai Szilárd főszereplésével). 1998-ban Simon Balázs készített a darabból előadást a Bárka Színházban (Kaszás Gergő és Pokorny Lia főszereplésével).

Pokorny Lia és Kaszsás Gergő a Bárka 1998-as elődásában

2003-ban Szabó Máté Marosvásárhelyen készített előadást a darabból. 2004-ben Léner András rendezte Kaposvárott (Nagy Viktor és Balla Eszter/Varga Zsuzsa játszotta a főszerepet). 2006-ban a Vígszínházban Forgács Péter állította színpadra. 2008-ban Csíkszeredán Parászka Miklós készített belőle előadást. Ugyanebben az évben Győrben Guelmino Sándor rendezte. Majd ugyancsak ő állította színpadra 2011-ben a Magyar Színházban. Mindkét előadás főszerepeit Crespo Rodrigo, Balsai Móni és Pápa Erika játszotta.

Crespo Rodrigó és Balsai Móni a 2011-es előadásban

2011-ben Kézdivásárhelyen is színre került a darab László Csaba rendezésben. 2012-ben Kovács Dániel rendezte Nyíregyházán. 2014-ben Katkó Ferenc készített előadást a darabból Beregszászon. Ugyanő 2016-ban Békéscsabán is színre vitte a művet.

Széles Zita és Horváth Sebestyén Sándor a 2012-es nyíregyházi előadásban

A József Attila Színház így foglalja össze a drámát: „Tóth Manci, a primadonnaálmokat szövögető kis varrónő a Városligetben, egy hatalmas lila akác alatt ismeri meg és szereti meg Csacsinszky Pált. Pali viszont Bizonyosné iránt érez lírai szerelmet, az úriasszony azonban csak játékszernek tekinti, és csapodár élvetegségével hamar kiábrándítja. A felejteni akaró Pali Angelusz úr kaszinójában talál rá az új táncos csillag Mancira. Mire rádöbben, hogy Manci hozta életébe a tiszta szerelmet és az ártatlan ifjúságot, a lányt már oroszországi turnéra viszi a vonat."

A József Attila Színház előadása

A József Attila Színház előadását Telihay Péter rendezi. Csacsinszky Pált Nagy Norbert, Tóth Mancit Korponay Zsófia, Bizonyosnét Pikali Gerda, Angelusz urat Fila Balázs játssza.