Mi történik a héten?

Kleist: Pentheszileia – k2 színház a MU Színházban (2019. február 15.)

Új bemutatóra készül az egyik legnépszerűbb, legaktívabb független színházi társulat, a k2 színház, akik nemcsak a saját rendezőikkel, Fábián Péterrel és Benkó Bencével dolgoznak, hanem rendszeresen hívnak vendégeket is. Ezúttal Kovács D. Dánielt kérték fel közös munkára.

Heinrich von Kleist

Kovács D. Dániel 2015-ben szerzett színházrendezői diplomát Székely Gábor és Bodó Viktor osztályában. Ezután Bodó Viktor független társulatában, a Szputnyik Hajózási Társaságban dolgozott. Többek között megrendezte Heinrich von Kleist (1777–1811) egyik legtöbbet játszott darabját, a Heilbronni Katicát. A 2015 januárjában bemutatott előadást beválogatták a POSZT versenyprogramjába, és abban az évadban a Legjobb független produkcióként elnyerte a színházi kritikusok díját.

A k2 színházzal való közös munkára Kovács D. Dániel ezúttal is egy Kleist-darabot választott. Az 1808-ban írt Pentheszileia a kevésbé ismert művek közé tartozik. Az első magyar fordítása csak 1977-ben jelent meg. Az első magyar nyelvű színpadi bemutatójára pedig csak 2004 decemberében került sor, Zsótér Sándor rendezte a Nemzeti Színházban. (Az előadásban Pentheszileiát Tóth Orsi, Akhilleuszt László Zsolt játszotta.)

A darabot akkor így foglalta össze a színház ajánlója: „Pentheszileia, az amazonok királynője Trója alatt harcol a görög seregekkel. A csatában akarja kivívni ellensége, Akhilleusz vonzalmát, aki iránt szerelmet érez. A harcok egy idő után csak kettejük szerelméről és egymás elleni küzdelméről szólnak: ki tudja elejteni a másikat, hogy az hadifogolyként kövesse hazájába. Amikor Pentheszileia már hajlik arra, hogy seregei nélküle vonuljanak tovább, Akhilleusz végső harcot ajánl – életre-halálra. A férfi azt tervezi, megadja magát. Bízik abban, hogy a nő nem mér rá halálos csapást, s akkor ő majd foglyaként vonul el vele. Pentheszileián azonban eluralkodik a szenvedély: az elejtett Akhilleuszt saját fogaival marcangolja szét. Ám hiába győzedelmeskedik, fájdalmába ő maga is belepusztul."

A Kleist-féle kifordított Pentheszileia-Akhilleusz történet a k2 színház előadásában egy terepasztalon elevenedik meg, ahol a csata csupán ürügy a szélsőséges szenvedélyek okán. Szereplők: Piti Emőke (Pentheszileia), Domokos Zsolt (Akhilleusz), Boros Anna, Horváth Szabolcs, Borsányi Dániel.

A bemutatónak szomorú aktualitást ad, hogy Tandori Dezső (1938–2019) fordításában játsszák a Pentheszileiát.

Olt Tamás: Korai menyegző – Csiky Gergely Színház, Kaposvár (2016. február 16.)

Szombaton tartja új bemutatóját a kaposvári színház. A darabot a színház művészeti vezetője, Olt Tamás írta és rendezi.

Olt Tamás (1981) Kaposvárott született, majd később színészdiplomát is itt szerzett. Ezután a nyíregyházi, majd a debreceni színházban játszott, később a Nemzeti Színházhoz szerződött. Első darabját 2007-ben írta József Attiláról Ülni, állni, ölni, halni címmel. Radnóti Miklósról szól A lélek hossza, amelyet a költő versei, naplója és levelei alapján írt és rendezett Olt Tamás. Már Debrecenben írta és rendezte 2013-ban az Absinth című előadását. „Több mint tíz darabomat játsszák határon innen és túl" – nyilatkozta Olt Tamás. „A mai napig játsszák a Quimby musicalt, amit nem én rendeztem, de én írtam. Beregszászon Az öngyilkosok klubját, a Nemzeti Színházon műsoron van A szájon lőtt tigris, amit Rejtő Jenő élete alapján írtam."

Olt Tamás

„Kaposváron tavaly mutattuk be A koncert avagy semmi sem tökéletes című élő színdarabomat, ami koncert performance sitcom, így tudnám jellemezni. Ennek megírására Fülöp Péter főigazgató kért fel azért, hogy a fiatalokat bevonzzuk a színházba. Olyan népszerű lett, hogy bekerült az idei ifjúsági bérletbe" – folytatta az író-rendező. Majd az új bemutatóról ezt mondta: „A most készülő művem a költői színház műfajába tartozó kamaradarab, A korai menyegző. A témáját tekintve egy régi magyar hagyományt idéz fel, ami más nemzetek között is élt. Eszerint ha egy hajadon fiatal lány távozott az élők sorából, akkor őt nem egyszerűen eltemették, hanem férjhez adják a halálhoz. Menyasszonyi ruhába öltöztették, és menyegzőt ültek. Ez egy kísérleti előadás, amely személyes, családi érintettségből született."

A színház honlapja pedig ezt írja a darabról: „A korai menyegző alapjául a legszebb régi magyar hagyományok szolgálnak, Berecz András gyűjteményének felhasználásával. A család öröme, az ünnepi készülődés, a szerelem, a házasság, a gyermekvárás és egyáltalán minden olyan csoda keresése, amiért érdemes emberként élni. Egy család története a költői színházon keresztül."

Az előadást Tóth Eleonóra, Tóth Molnár Ildikó/Csonka Ibolya, Hunyadkürti György, György-Horváth Ilona/Bognár Júlia, Szabó Nikolett/Mészáros Sára, Benedek Dániel, Fándly Csaba, Szvetnyik Kata és Serf Egyed játssza.

Hanif Kureishi: Vénusz – a Latinovits Színház és az Orlai Produkciós Iroda előadása Budaörsön (2019. február 17.)

Vasárnap este Budaörsön lesz bemutató. Hanif Kureishi (1954–) egyike a legjelentősebb kortárs íróknak, 2008-ban a The Times beválasztotta „Az 50 legnagyobb 1945 utáni brit író" közé. Regények mellett színdarabokat és forgatókönyveket is ír. Magyarul A kültelki Buddha című önéletrajzi ihletésű regénye jelent meg. Kureishi Kentben született, apja pakisztáni, anyja angol. Kent külvárosában, Bromleyban nőtt fel, később filozófiát hallgatott a londoni King's College-ban. Írói pályafutását a hetvenes években kezdte (először álnéven). Eddig összesen hat regényt írt.

Kureishi 1985-ben írta meg a Stephen Frears rendezte Az én szép kis mosodám forgatókönyvét, amelyet Oscar-díjra jelöltek, és így világhírűvé tette az író nevét. Az 1991-es London megöl engemnek nemcsak a forgatókönyvét írta Kureishi, hanem ő maga is rendezte a filmet. 2003-ban Európa filmdíjra jelölték az Anya és a szerelem forgatókönyvét.

Hanif Kureishi

A Vénusz egy 2006-os angol vígjáték, amelyet Hanif Kureishi forgatókönyve alapján Roger Michell rendezett, a főszerepeket pedig Peter O'Toole, Leslie Phillips és Jodie Whittaker játszotta. A magyar előadás Török Tamara színpadi adaptációja alapján készül. A budaörsi színház honlapja így foglalja össze a témáját:
„Főhősünk – egye fene, nevezzük így – egy testben öreg, lélekben örökifjú színész, akihez egy szép napon beállít egy testben fiatal, lélekben kissé agyonstrapált lány; és, ahogy az ilyenkor lenni szokott, azonnal minden a feje tetejére áll. A színészt megszédíti a szerelem – és egy-két, ezzel összefüggésben leadott ökölcsapás; a lányt megszédíti a hírnév és a csillogás esélye; vagyis adva lenne minden a totális és visszavonhatatlan katasztrófához – de ez nem egy ilyen történet...

Ahhoz túl szelíd, túl bölcs, és, főként, túl önironikus. Olyan, mint a színház és a színészek – legalábbis amilyennek látni szeretnék magukat; és olyan, mint maga az élet, illetve az életnek lennie illene.

Azért persze az sem véletlen, hogy a címében minden antik istenek legfélelmetesebbikét idézi meg, akihez képest Mars, a hadisten egy kisfiú a homokozóból, Jupiter, a főisten, legfeljebb regionális középvezető, a bölcs Minerva pedig buta liba: ő az, aki nélkül így-úgy ellennénk, sőt, talán nyugodtabban is élnénk, csak magunk sem tudnánk, hogy minek. A neve Vénusz."

A Deák Krisztina rendezte előadás főszerepeit Bálint András, Gyabronka József, László Lili, Takács Katalin és Brasch Bence játssza.

A leadképen Piti Emőke és Boros Anna a k2 színház Pentheszileia előadásában.

Heti ajánló a szombathelyi Három lányról.