2018. októberében rendezték meg Kecskeméten a Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozóját. A találkozó kapcsán a szakma néhány tagjához körkérdést intéztünk. Egyikük Kovács Géza bábrendező, a Mesebolt Bábszínház igazgatója volt.
Andersen meséi gyakran kerülnek báb- és gyerekszínpadra. Közülük a Hókirálynő, A kis hableány, a Pöttöm Panna a legnépszerűbb, de A császár új ruhája is több feldolgozást ért már meg. (Emlékezetes előadás volt a Stúdió „K" 1998-as előadása Fodor Tamás rendezésében.) Most a szombathelyi Mesebolt Bábszínház számára Parti Nagy Lajos készített új adaptációt, amelyet Somogyi Tamás állított színpadra.
Ha van valami, ami a hétköznapi gondolkodás számára ellenáll a lírának, akkor az a kocka. Hogyan születhet körülbelül háromszor három méternyi területen, százhatvankilenc darab kockából lírai szépségű, vallomásos (báb)színházi előadás? Körülbelül úgy, ahogy a gyerek színes kockákból várat-világot épít: korlátlan, kockázatot nem ismerő fantáziával és pihekönnyű, sziklaszilárd, elmélyült koncentrációval. A haza – a szombathelyi Mesebolt Bábszínház előadása – a lengyel Krystyna Milobedzka darabja alapján készült.
A Mesebolt Bábszínház a Budapest Bábszínházzal koprodukcióban mutatta be Tíz emelet boldogság című előadását. Gimesi Dóra meséjét (A Csomótündér-kötetből) Veres András írta bábszínpadra.
A szombathelyi Mesebolt Bábszínház már régen túlnőtt azokon a kereteken, amelyeket a Gazdag Erzsitől kölcsönvett, a költő bájos-kedves gyerekvers-világát idéző név sugall. Másrészt viszont önálló életre kel, metaforává válik a Mesebolt: a sokféleséggel, a változatossággal és a változatosság csábításával azonosítja a társulatot. (Vagy fordítva: a társulat a Meseboltot.) Nézzünk körül a polcokon.