Az új Márai-bemutató két dolgot bizonyít. Egyrészt azt, hogy még mindig az ország egyik legjobb társulata a nyíregyházi. Másrészt azt, hogy a Kaland korántsem problémamentes darab, de jó színházat lehet belőle csinálni.
Erős színházi metafora alkotja a teret Bagó Bertalan rendezésében, mely világosan, néhol sokértelmű ötletekkel „meséli el” Rómeó és Júlia történetét. Csak az a kérdés, hogy a kettőnek – a romlás színpadi képeinek és a szerelmi történetnek – van-e igazán köze egymáshoz.
Tizenegy egy ellen. A játszma egymás meggyőzéséről szól. Olyan közegben, mely nem épp a kifinomult vitakultúráról híres, hanem inkább a gyűlölködésről, agresszióról. Kelet-Európa. Magyarország.
Három kortárs drámaírót kért fel a nyíregyházi színház arra, hogy készítsen darabot a teátrum névadójára emlékezve. (Az alkalmat Móricz Zsigmond születésének 130. évfordulója adta.) A három szerző háromféleképpen értelmezte a feladatot.
2009. március 4-én a debreceni DESZKA Fesztiválon volt a Líra és epika visszaolvasó-próbája, a temérdek fesztiválprogram és előadás közül az egyik legélvezetesebb, ezért joggal lehetett bizakodni a méltó folytatásban: a bemutató április 9-én volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban.