Falak és sorok között meghúzódó, levegőben vibráló, kimondott vagy kimondatlan, látott, de be nem vallott jelenségekről, a szögletesen megtervezett rendszer hasadásairól, recsegéséről, az ügynöktevékenységről és annak távolba mutató hatásairól szól a Szputnyik Hajózási Társaság legújabb produkciója, a Reflex (Olvadás).
Első közös munkájukban Gigor Attila és a Szputnyik csapata egy mindannyiuk számára újszerű feladatra vállalkozott: középiskolások számára, a saját tantermükben megvalósítható előadást készítettek Szophoklész Antigonéjából.
Tom Stoppard forgatókönyvíróként olyan filmeket jegyez, mint a Brazil, a Nap birodalma, vagy a Szerelmes Shakespeare, drámaíróként pedig – amennyiben lehet korszakokról beszélni – korszaknyitó: 1966-os Rosencrantz és Guildenstern halott című drámája a posztmodern egyik nyitánya az irodalomban.
Tom Stoppard forgatókönyvíróként olyan filmeket jegyez, mint a Brazil, a Nap birodalma, vagy a Szerelmes Shakespeare, drámaíróként pedig – amennyiben lehet korszakokról beszélni – korszaknyitó: 1966-os Rosencrantz és Guildenstern halott című drámája a posztmodern egyik nyitánya az irodalomban.
A Szputnyik Hajózási Társaság alternatív pedagógiai kísérletként határozza meg az AKKU-ban bemutatott, ReHab (Reneszánsz Habitus) című, az „egyetemes reneszánsz összefoglalására" vállalkozó előadását. Az alkotási folyamat során használt eljárás a korszerű pedagógiában divatos projektmódszerhez hasonlít, melyben az alkotók az egyetemes összefüggések felfedezésébe belefeledkezett diákok, a nézők az eredményt megszemlélő kívülállók, az előadás pedig a projekt végterméke.