Oltári poén a semmi

Padkaljószin, a fő férjjelölt a bűvészinas átváltozás-trükkjével kerül a színpadra. Egy pillanatra felsejlik egy izgalmas figura: egy negyvenes kopaszodó pasas, aki lélekben egy afroamerikai nő. De a trükk hamar lelepleződik. Ez is káprázat, mint minden. Agafja Tyihonova, a feleségjelölt a második felvonás elején ugyanígy kerül elénk. Mindketten egy illuzionista kérészéletű teremtményei csupán. A szegedi Háztűznéző a semmiből valamivé összeállást majd újra semmivé válást, az élet álomszerű voltát nem szomorkásan, filozofikusan vagy drámaian, hanem a szórakoztatni vágyás szándékával közelíti meg, amiért is jó adag nézői nevetést kap jutalmul.

Gogol mókás figuráit, csetlő-botló életüket Juronics Tamás találó fizikai jellemzéssel állítja elénk. S bár a játék a végére erősen elfárad, az előadás alapvetően jó tempójú, és következetesen végigvitt színészi alakításokat láthatunk benne. Magyar Attila jól érthető motyorászással, lefelé görbülő szájjal, enyhén beesett vállakkal mutatja a tutyimutyi, az eseményekkel sodródó, örökké félénk kishivatalnoknak tűnő fontos pozíciójú Padkaljószint. Páros jelenete a zavarával küzdő esetleges jövendőbelijével pontos összjáték. Gidró Katalin Agafja Tyihonovnája egyszerű figura, aki nagy erővel szeretni akar. A színésznő jó ritmusban fogja vissza, így partnerével, aki szintén nagy erővel akar mesélni és kapcsolatot teremteni, viccesen botlanak el egymás mellett. A három másik férjjelölt közül Borovics Tamás nyurga, nagy bajszos Csócsálovja magabiztosan, Flórián Antal idősebb Anyucskinja feszült, finoman mozgatott testtel, Savanyu Gergely kövér Rántottája pedig a haszonra szegezett szemmel és fókuszált testsúllyal próbál átvergődni a lánykérés nehézségein.  Szilágyi Annamária vérmes Fjokla Ivanovnája nagy energiákat vet be a házasságszerzés érdekében, és ügyesen húzódik háttérbe, ha kell. Méltó partnere az önjelölt kerítő Kacskarjovnak, akit Pataki Ferenc mozgat lendületesen, határozottan. Poroszlay Kristóf enyhén narcisztikus szolga. Az ördög szó elhangzásakor rendre megjelenik Sztarikov kereskedő vörös hajjal és szakállal.

Az egységes képi világ és jelmezek segítik a figurák játékát. A fekete–fehér–piros mintás színvilágba szépen illeszkedik a szekrények barnája. A szoba bútorai a valóságos ülőalkalmatosságokon kívül kétdimenziósan, poszterként jelennek meg a falakon. A tér is a valóság folyamatos elmosódását segíti, egyszer még a falon is át lehet menni, egy rejtekajtó segítségével. A szobalány (Jarábik Klára) bűvész volta végig megmarad, helyenként az ő trükkjei teszik idézőjelbe a látottakat. Megáll a kérőknek és a háziaknak háttal, nekünk szemben, két kezét a magasba lendíti – hátul mindenki csészéjében kiskanál csörren. Kezdődhet a nagy orosz teázás. Eddig jutunk, az ifjú pár nem áll az oltár elé. Az egy másik bűvésztrükk lesz.

Gogol: Háztűznéző

Szegedi Nemzeti Színház

Fordította: Bodolay

Díszlet: Székely László

Jelmez: Földi Andrea

Dramaturg: Almási-Tóth András

Rendező: Juronics Tamás

Szereplők: Gidró Katalin, Balogh Erika, Szilágyi Annamária, Magyar Attila, Savanyu Gergely, Flórián Antal, Borovics Tamás, Jarábik Klára, Szűcs Lajos, Poroszlay Kristóf